Egy független kísérletben kutatók a KOVIN-50 retard hatását tanulmányozták. Az eredményekből kiderült, hogy az etetéstől számított 30 perc múlva ötször kevesebb, 150 perc múlva tízszer kevesebb ammónia szabadult fel a KOVIN-50-ből, mint a natúr karbamidból. Megállapították, hogy a retard hatás miatt a KOVIN-50 etetésével jelentős mértékben csökken az ammónia mérgezés veszélye.

A kérődzők bendőjében élő mikroorganizmusok a fehérjén és szabad aminosavakon kívül a nem fehérje nitrogén (NPN) anyagokat is hasznosítani tudják életfolyamataik során. Termékünk, a KOVIN-50 olyan karbamid-tartalmú készítmény, amely a bendőben lassan és egyenletesen bomlik le, a mikroorganizmusok által termelt és takarmánnyal esetleg bejutott ureáz enzim lassan bontja szén-dioxidra és ammóniára, így a karbamid mérgezés veszélye nélkül, biztonságosan és gazdaságosan használható fehérjeforrássá válik. A natúr karbamidhoz viszonyított kedvező hatást független kutatók által ureáz enzimmel és friss bendőfolyadékkal elvégzett kísérletek is megerősítették.

A vizsgálatok célja az volt, hogy bizonyítást nyerjen, a KOVIN-50 karbamid tartalma lassabban bomlik le a bendőben, mint a tiszta karbamid, elegendő időt adva a mikroorganizmusoknak a felszabadult ammónia mikroba fehérjévé történő konvertálására. A kísérletekhez analitika tisztaságú karbamidot, a kereskedelmi forgalomban kapható karbamidot és a KOVIN-50 takarmány kiegészítőt használtak fel, majd a kísérlet végén eredményeiket hasonlították a különböző cégek által forgalmazott, retard hatásúnak mondott készítményekhez.

A kísérlet során 50 cm³ bendőfolyadékhoz 1,5 g karbamidot, és ezzel párhuzamosan ugyanilyen mennyiségű bendőfolyadékhoz 3 g KOVIN-50-et adtak. A bendőfolyadékot 39 °C-on inkubálták, majd meghatározták a bendőfolyadék pH-ját és ammónia-tartalmát a kísérlet kezdetekor, és az idő előrehaladtával potenciometriásan, hidrogénion és ammónium-ion szelektív elektródával.

Azonos pH és ammónia szintről indulva már a kezdetekkor mutatkozott különbség az ammóniatartalomban a KOVIN-50 javára, ami a 30. perc táján mintegy ötször kevesebb ammóniát jelentett, mint ami a tiszta karbamidból felszabadult, és a különbség a 150. perc végére elérte a tízszeres különbséget.

Megállapították, hogy a KOVIN-50 esetében minden méréskor lényegesen kevesebb volt az ammónia-tartalom, mint a tiszta karbamidnál, ami a KOVIN-50 készítményben lévő karbamid retard hatását bizonyítja.

Egy következő kísérletben megvizsgálták a kereskedelmi forgalomban kapható két másik készítmény retard karbamid tulajdonságait. Az első esetben 1,5 gramm karbamidot, KOVIN 50-ből és az 1., valamint a 2. mintából 3-3 grammot adtak 50 cm³ bendőfolyadékhoz, és mérték az ammónia felszabadulását. A karbamidból az ammónia a megszokott módon szabadult fel, a KOVIN-50 mutatta a retard hatást, tehát az ammónia felszabadulás mértéke jelentős mértékben kisebb volt a vegytiszta karbamidhoz hasonlítva.

Az 1. készítménynél csak az első 35 perc alatt mértek a KOVIN-50-hez hasonló retard hatást, 35 perc után viszont az 1. minta esetenként nagyságrenddel több ammóniát produkált, mint a KOVIN-50, és a 150. percben ez az érték elérte a 13-szoros növekedést. A 2. minta és a vegytiszta karbamid minta összehasonlítása semmiféle különbséget nem eredményezett, tehát a karbamidhoz képest retard hatásról nem lehetett beszélni. Megállapítást nyert, hogy a KOVIN-50 retard hatása lényegesen nagyobb a kereskedelmi forgalomban kapható egyes készítményekénél.

A KOVIN-50 etetésekor tehát a retard hatás miatt jelentős mértékben csökken az ammónia mérgezés veszélye. A lassúbb kioldással jobb a fehérjeképződés, amit a készítmény organikus kéntartalma is elősegít.